Oštri Zid
| Oštri Zid | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Berek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43233 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 22″, k. h. 16° 49′ 30″45.672800°N 16.824900°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 22″, k. h. 16° 49′ 30″45.672800°N 16.824900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oštri Zid falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 25, közúton 30 km-re délre, községközpontjától 9 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Šimljana és Gornja Garešnica között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. A falutól mintegy egy kilométerre északkeletre található a „Šančevi” nevű régészeti lelőhely, ahonnan az előkerült legrégebbi leletek az újkőkorszakból származnak. A felsőbb rétegekből bronzkori és középkori leletek is előkerültek. A stratégiai fekvésű helyen az egykori erődítéseknek ma is láthatók a nyomai. Ez alapján egyértelmű, hogy itt előbb egy őskori erődített település állt, melyet egészen a középkor végéig tovább erősítettek és használtak. Azt, hogy Ošrti Zid területe a középkorban is lakott volt alátámasztja egy 1732-es feljegyzés is, melyben egy a régi faluból származó nagyméretű épület maradványait említik a településen. A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A térséget 1544-ben megszállta a török. A lakosság az ország biztonságosabb területeire menekült.
A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első telepesek 1650 körül az ország délnyugati részéről érkeztek. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Ostrizid” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Osterzid” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Osterzid” néven 34 házzal, 103 katolikus és 82 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 228, 1910-ben 395 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 79%-a horvát, 14%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 102 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 228 | 238 | 215 | 313 | 385 | 395 | 367 | 428 | 385 | 382 | 370 | 304 | 239 | 177 | 147 | 102 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A falutól egy km-re északkeletre egy nagy kiterjedésű régészeti lelőhely található. A lelőhely központi része egy 40-50 méter átmérőjű halom, mely körül jól látszanak a kör alakú árok és a téglából épített egykori védőfalak nyomai, melyek különösen délnyugati irányban terjednek ki, ahol az egykori erődítmény bejárata lehetett. A központi platón kívül végzett feltárások során még további két platót találtak, melyek közül az egyik a legnagyobbnak, a másik pedig a legmagasabbnak bizonyult. Az itt több rétegben talált leletek megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy ez a hely az újkőkortól fogva a középkor végéig bezárólag évezredeken át folyamatosan lakott volt. A legrégebbi leletek az i. e. 4000 körüli időből, míg a legkésőbbiek a 15. századból származtak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 484. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 150 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Berek község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Berek község védett kulturális értékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
